Draco rágyújtott egy szál cigire. Már évek óta nikotinfüggő volt, de változtatni se akart rajta. Amint lassan, szemét behunyva cigizett, valaki megállt előtte.

-         Miért nem vagyok meglepve?

Kinyitotta, majd becsukta a szemét.

-         Granger…

-         Ugye tudod, hogy a nők többsége nem szereti a füstös szájú férfiakat?

-         Granger, akkor gyújtottam rá utoljára, mielőtt felszálltunk. Kezdtek elvonási tüneteim lenni.

-         No comment.

-         Mi történt a fülkénél?

-         Hogyhogy mi történt?

-         Nem vagyok vak, Granger.

-         Hermione.

-         Tessék?

-         Volt egy megállapodás.

-         Érdekes, eddig nem érdekelt. Nos, akkor HERMIONE, nem vagyok vak. A doki, a bombanő, meg a drogos is zavarban volt, meg te is.

-         Drogos? Honnan veszed?

-         Kinézem belőle…

-         Nos, az lehet, de nevük is van. Jack, Kate és Charlie. És ami azt illeti, belőled könnyebben kinézem, hogy drogozol, mint Charlie-ból.

-         Én aztán nem. Csak néha füves cigiztem még régen. De nekem nincs benne semmi élvezet, sőt. Úgyhogy maradtam a ciginél.

-         Bravó.

-         Igen, igen… Szóval, mi történt?

-         A pilóta szerint aligha találnak meg minket itt.

-         Merthogy?

Hermione nagy levegőt vett, elmondta, majd elment, magára hagyva a férfit…

VISSZAEMLÉKEZÉS

A 17 éves Draco belépett a Nagyterembe. Éppen ünnepeltek, hogy végeztek a Roxfortban, pontosabban Crak és Monstro kivételével mindenki, de ez az ő bajuk. Nagy buli volt, és egy Hollóhátas lány, név szerint Sally-Anne Perks, odalépett Dracohoz. Évek óta gyengéd érzelmeket táplált a lány iránt. A lány kihívta sétálni a parkba. Leültek a tó partjára.

-         Használtál már drogot, Draco?

-         Cigizek már 2 éve.

-         Kábítószerre gondoltam.

-         Nem.

-         Lenne kedved kipróbálni?

-         Mit?

-         Heroint.

Belenézett a lány barna szemeibe.

-         Miért is ne?

Sally-Anne elmosolyodott.

A gyengélkedőn tért magához. Lumpsluck az ágya mellé állt.

-         Mi történt? – kérdezte kábán a tanárt.

-         Perks kisasszony túladagolta mindkettőjüket. Az átlagos drogos adagnak a négyszeresét adta be.

-         Mi lett vele?

-         Meghalt. Még sosem használt semmilyen drogot.

-         De… úgy mondta, mintha…

-         Nos, nem mondott igazat. Maga azért élte túl, mert erősebb nála.

-         Láthatnám?

-         Madam Pomfrey szobájában van.

Draco felkelt, és átment. Az ágyon egy letakart test volt. Felhúzta róla a takarót. Sally-Anne feküdt rajta, ugyanabban a ruhában, ami akkor este is rajta volt. A zsebében észrevett egy fehér valamit, kivéve észrevette, hogy boríték volt. Rajta a Draco Malfoy névvel.

Remegő kezekkel kinyitotta. Sally-Anne kézírása volt. Ez állt benne:

„Malfoy! Ha ezt olvasod, az két dolgot jelent: én meghaltam, de te nem. Vagyis a tervem csak félig sikerült. Most biztos azt kérdezed: Miért? Én megmondom: két oka van. Az egyik az, hogy a halálfaló apád megölte a szüleimet. És korábban a nővéremet is. Azt akarom, hogy a rohadt, szemét szüleid érezzék, amit a szüleim éreztek Marie-Anne halálakor. A másik ok a következő: láttam, hogy elbántál Lisával és Mandyvel. Ők a barátnőim. Gondoltad, hogy vonzódom hozzád? Így még édesebb a bosszú. Remélem, sosem olvasod el. Majd a pokolban elmondják neked, te koszos halálfaló! De mégis megírom, mert lehet, hogy túléled. Ha én is túlélem, nem adom fel. Meg foglak ölni. Ha meghaltam, szerencséd van. A Perks család kihalt, hála az apádnak, és neked, Draco Malfoy.”

Draco kezéből kiesett a levél. Térdre esett. De nem tudott sírni. Már régen nem. Megszorította bal alkarját, ahol a Jegyet hordozta. Ekkor határozta el, hogy auror lesz, és a Főnix Rendjét fogja segíteni.

VISSZAEMLÉKEZÉS VÉGE

Draco, miután elszívta a cigit, nagyot sóhajtott, belepöckölte az óceánba, majd lassan visszaballagott a többiekhez.

Nagy veszekedés robbant ki Boone és Shannon között, valami halon, amit a csaj Charlie-val fogatott ki. A vitának az lett a vége, hogy mindhárman elmentek Kate után, hogy adást tudjanak fogni. Sayid ment az adóvevővel, ment még Hermione, Luna (Boone-nal egymásra se mertek nézni), Pansy (Sayid után), és valamilyen rejtélyes okból Sawyer is kimászott a vackából. Jack csak azért nem jött, mert egy férfit igyekezett „megoperálni”, akinek repesz ment a mellkasába, még a zuhanáskor.

A kilenc tagból álló csapat elindult fölfelé a hegyre, az erdőn át.

Közben el kellett viselniük Sawyer szarkasztikus beszólásait. Boone és Luna továbbra is kerülték egymás tekintetét, Sayid pedig gyakran rajta felejtette a szemét Pansyn, és néha Shannonon is, és ezt mindkét nő élvezte.

Ahogy siettek fölfelé, egyszer csak valami elkezdett feléjük rohanni. Hermionéban megállta az ütő. Megrántotta a ledermedt Lunát.

-         Gyere! Futás!

Mind a nyolcan elfutottak. Egy pillanat! Nyolcan? Kate visszafordult, és látta, hogy Sawyer még mindig ott áll. Aztán elővett egy pisztolyt, és több golyóval leterítette a közeledő állatot.

Luna csak ekkor vette észre, hogy ijedtében Boone kezébe csimpaszkodik, és gyorsan elengedte.

Mind a nyolcan visszasétáltak Sawyerhez. Hermione homlokráncolva megszólalt:

-         Ez egy medve.

-         Bravó, Miss. Eminens! Magunktól nem jöttünk volna rá. – gúnyolódott Pansy.

-         De nem akármilyen medve. Ez egy jegesmedve. – folytatta Hermione.

-         De azok nem északon élnek? – kérdezte Shannon.

-         Talált! – vigyorgott Charlie.

Pár másodpercig mindannyian rámeredtek a tetemre.

Ez után Sawyer Kate unszolására kifejtette, hogy egy hullánál találta a fegyvert, aki egy békebíró volt. A vitának az vetett véget, hogy Boone emlékeztetett mindenkit, hogy adást fogni indultak el, így továbbhaladtak.

Amikor kiértek az erdőből, Sayid bekapcsolta a jeladót. Sikerült valamilyen adást fogni vele. Francia szöveg volt. Sayid gyorsan megkérdezte:

-         Ki tud franciául?

-         Shannon. – mondta Boone.

-         Én, nem tudok!

-         Egy évig voltál Franciaországban!

-         INNI, nem TANULNI!

-         Legalább próbálja meg. – kérlelte csendesen Luna.

Shannon amolyan na-jó-megpróbálom-bár-úgyse-fog-sikerülni pillantást vetett a többiekre, majd elvette az adóvevőt.

-         Segítség, valaki segítsen. Egyedül vagyok. Egyedül a szigeten. A többiek... A többiek meghaltak. Megölte őket. Mindenkit megölt.

Shannon keze úgy reszketett, hogy Boone inkább elvette tőle, de előbb megdicsérte. Mindannyian csöndesen álltak pár pillanatig. Aztán Sayid megszólalt.

-         Végtelenített adás. A szöveg előtt elhangzott számokból úgy következtetek, hogy körülbelül 16 éve és 5 hónapja indíthatták el ezt az üzenetet.

Egyikőjük sem válaszolt. Aztán Charlie tette fel a kérdést, ami mindannyijuk fejében megfogalmazódott:

-         Emberek! Hol vagyunk?